Születésnapi csoda Aranyosmaróton

Radványi Miklós vezetőedzőt nagyon értékes három ponttal ajándékozta meg a csapata.

A szülinaphoz és a győzelemhez is szívből gratulálunk! Azok után, hogy ebben a szezonban legalább négy meccsünk ment el a vegjátékban, illetve a ráadásban, az égiek ezúttal lilába bújtak.

Mondtam is a meccs után a mesternek: Most valamit visszaadott a Teremtő a Slovan ellen balszerencsésen elhullajtott pontokból.

Hát, igen, – mondta Miki -, az élet X-re játszik!

Az összecsapást követő edzői sajtótájékoztatón is rákérdezett az egyik riporter hölgy arra, hogy születésnaposként hogy viselte az utolsó perceket.

Erre Radványi azt felelte, hogy nagyon örült természetesen, de már nem a legfiatalabb, az ilyesmi igen komoly megterhelést jelent – pozitív és negatív előjellel egyaránt – de elmondása szerint szerencsére erős a szíve.

Meg nagy is. Hozzáteszem. ❤️

Ami a meccset illeti, mint egy hollywoodi forgatókönyvben, a szerencse szó szerint az utolsó pillanatban sietett a csapatunk segítségére. Ezúttal a VAR és a bíró döntése formájában. Jött a kezezés miatt megítélt büntető, amit azért be is kellett rúgni. Azt pedig a hazai gólkirály, Šimon Šmehyl biztos lábbal értékesítette. Ez volt a szezonbeli 6. találata.

Neki is gratulálunk természetesen! Ahogy az egész csapatnak! A nyirkos, hideg időben azért ez emberpróbáló feladat volt, de: Mission completed! 👍💪👏💜🤍

Ezzel a fontos győzelemmel az igencsak erős (lőttek három kapufát) Zólyombrézó ellen a csapat fellépett a tabella 7. helyére.

A mérkőzés utáni mixzónás interjúban a gólszerző azt mondta, hogy leginkább annak örül, hogy a csapat ezzel a sikerrel, a 18 megszerzett ponttal, némileg ellépett a kiesési veszélyzónából.

Sőt, talán nem túl elvetemült gondolat még az sem, hogy akár a felső ház elérése sem anderseni távlat a KFC számára.

A mindent eldöntő drámai tizenegyest amúgy Šimon Šmehyl a hosszabbítás tizenegyedik (!) percében értékesítette.

Persze azt sem kell (és nem is szabad) letagadni, hogy azért a mérkőzés nagyobbik részében a vendégek domináltak, és a nagyobb helyzeteket is ők dolgozták ki, de amint Radványi is fogalmazott: ezúttal már semmiképpen nem szeretett volna a szimpatikus vesztes szerepében tetszelegni.

Így lett a csapatunk ma kevésbé szimpatikus (ám odaadó és céltudatos) játékkal a szerencsés nyertes.

A sikerhez a küzdelmen és a brusztos védőmunkán túl azért kellettek Száraz Benjámin kapus bravúros védései is (hozzáteszem: nem először). Neki is jár a gratula!

Igaz, az első játékrészben nekünk is összejöhetett volna a vezetés, Mashike viszont most elhibázta a nagy ziccerét.

De minden jó, ha a vége jó!